Több országban elterjedt szokás a bolondok napja, de eredete nem tisztázott a mai napig. Az egyik magyarázat az, hogy IX. Károly francia király 1564-ben az új esztendő kezdetét április 1-ről áttetette január 1-re. Ez akár igaz is lehet, mivel régebben nem minden országban ugyanakkor ünnepelték az újévet. Angliában 1752-ig március 25-én ünnepelték, míg Görögországban csak 1923-ban, a Gergely naptár bevezetésével tértek át január elsejére.
Egy másik magyarázat szerint egy régi kelta népszokásról van szó, amely a tavasz vidám megünnepléséről szól. De valaki úgy gondolja, hogy a római szabin nők elrablásával kapcsolható össze, ami szerint a szabinokat Neptun-ünnepére hívták Rómába, de az ünneplés helyett az asszonyaikat és leányaikat rabolták el, ami tulajdonképpen átverésnek is nevezhető, hiszen, akit április 1-én átvernek, ő lesz április bolondja.
Ha soha nem is tudjuk meg, hogy kinek köszönhető ez a hagyomány, a bolondozások, átverések, tréfálkozások megmaradtak. Sok helyen ezen a napon fordított napot tartanak pl.: tanárok és diákok helyet cserélnek, mindenki kipróbálhatja a másik oldalt. Vannak, akik valami aprósággal megtréfálják egymást. Nevetni jó, de figyeljünk arra, hogy a poén a másiknak is egyértelműen az legyen!