A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. Az Újszövetség szerint, Jézust pénteken feszítették keresztre, majd vasárnap feltámadt. Jézus ugyan a világot nem szabadította meg a szenvedéseitől a kereszthalálával, de minden ember bűnét megváltotta és győzelmet aratott a halál felett a feltámadásával.
A katolikus kereszténységben a negyven napos böjtöt, a Jézus sivatagi böjtjének az emlékére tartják. A böjti időszak alatt nem szabad húst enni. A húsvét a böjti időszaknak a végét jelenti, ezen a napon szabad legelőször húst fogyasztani. Erre utal a magyar húsvét szó is: hús – vét, azaz húst venni magunkhoz.
Ezen a napon sok olyan népszokás is él még, mint a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A locsolkodás, a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, amit később a kölni váltott fel. Bibliai vonatkozása pedig az, hogy a feltámadás hírét vívő ujjongó asszonyokat, a Krisztus sírját őrző katonák hideg vízzel locsolták le, így próbálták lecsitítani őket.
A piros színű húsvéti tojások Krisztus vérét jelképezik, de a régi korokban a piros színnek védő erőt is tulajdonítottak.
Más elméletek szerint eredetileg a húsvét a termékenység ünnepe, amely által szerették volna az emberek a bő termést, az állatok szapuralatát kívánni. Így kapcsolható össze a nyúl és a tojás esete is. A tojás magába hordozza az élet ígéretét, a nyúl pedig egy igen szapora állat… ☺
Aki pedig tartja a locsolkodási szokásokat, egy versike a tarsolyába?
"Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél rózsavíz, erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye kislány, a zsebembe piros tojást teszel?"
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
GfK Háztartáspanel csapata